Emberi Erőforrások Minisztériuma

Központi Ügyfélszolgálati Iroda

 

Tájékoztató

 

fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kötődő ellátásokról és szolgáltatásokról

 

2017

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Összeállította: Ruminé Szijártó Ildikó

Felelős kiadó: Dr. Veres Gábor

 

 

A Minisztérium postacíme:

1373 Budapest, Postafiók 609.

 

 

Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei:

Címe: Budapest, V. Szalay u. 10-14.

www.kormany.hu/hu/emberi eroforrasok miniszteriuma

www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu

 

 

Személyes ügyfélfogadás
Hétfő-szerda-péntek: 9-12 óráig

Kedd-csütörtök:  13-16 óráig

 

 

Idős- és családügyben információkat talál a http://nyugdij.kormany.hu és a http://csaladitudakozo.kormany.hu honlapokon.

 

Ha további kérdése van, ezeket felteheti az ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu, nyugdij@emmi.gov.hu e-mail címeken vagy a 795-3168-as telefonszámon.

Készséggel állunk rendelkezésére!

TARTALOMJEGYZÉK

 

Előszó                                                                                                  3

 

A fogyatékos személyek jogai, az esélyegyenlőség célterületei            4

A fogyatékos személyt megillető jogok                                                      4

Az esélyegyenlősítés célterületei                                                                 5

A rehabilitáció                                                                                         7

 

A tartós betegségre, illetőleg súlyos fogyatékosságra tekintettel 

folyósított  ellátások                                                                             8

Magasabb összegű családi pótlék                                                             8

Fogyatékossági támogatás                                                                      11

Vakok személyi járadéka                                                                        21

 

Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások                                     21

Rokkantsági járadék                                                                               21

 

Természetbeni ellátások és szolgáltatások                                         23

Közgyógyellátás                                                                                    23

Ápolási díj                                                                                            28

 

Szociális alapszolgáltatások                                                                34

Étkeztetés                                                                                             34

Házi segítségnyújtás                                                                               35

Családsegítés                                                                                        36

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás                                                        37

Támogató szolgáltatás                                                                           37

Nappali ellátás                                                                                       38

 

Szakosított ellátási formák                                                                 39

Fogyatékos személyeket ellátó intézmények                                              39

Lakóotthon                                                                                          39

 

Egyéb kedvezmények                                                                         43

Személyi jövedelemadó-kedvezmény                                                       43

Gépjárműadó fizetése alóli mentesség                                                     43

Utazási kedvezmény                                                                              44

Utazási költségtérítés                                                                             45

 

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési

és egyéb kedvezményei                                                                       46

Gépkocsi szerzési támogatás                                                                  48

Személygépkocsi átalakítási támogatás                                                     48

Parkolási Igazolvány                                                                              57

Akadálymentesítési támogatás                                                                60

 

 

Felhasznált joganyag                                                                          63

 

Mellékletek                                                                                         64

Érdekvédelmi szervezetek                                                                  64

Engedélyezett támogató szolgálatok                                                  70

Tájékozódást segítő honlapok                                                            74

 

 

 

 

Előszó

 

 

A fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek életét, élhetőbbé, korlátoktól mentesebbé tenni már önmagában komoly elhivatottságot jelentő feladat. Minden egyes szakember, aki az egészségügyi, szociális, oktatói-nevelői, foglalkoztatási területen ehhez a munkához kapcsolódik, kiemelkedő emberi nagyságról, komoly szakmai felkészültségről tesz tanúbizonyságot.

 

Az elmúlt időszak hazai eredményei egyaránt adnak okot a bizakodásra, és hívják fel a figyelmet az előttünk álló feladatokra. A fizikai akadálymentesítés mellett szükség van az info-kommunikációs akadálymentesítésre is, hogy látványosan csökkenjen a társadalom közönye, idegenkedése a fogyatékos emberekkel szemben. Nemcsak a segítségnyújtást kell kulcsfontosságúnak tekintenünk, hanem egyúttal minden állampolgár számára meg kell teremtenünk a valóban minőségi, emberhez méltó, „önálló élet" feltételeit is. Ezek a szándékok nem valósíthatók meg kizárólag minisztériumi, hivatali intézkedésekkel, a sikerek mindig több szereplőn, mindannyiunkon múlnak.

 

Világossá kell tennünk, hogy teljes értékű személyeknek tekintjük a fogyatékos társainkat, nem pedig másoknak, betegeknek vagy szánalomra méltónak.

 

Emberi kapcsolataink, a társadalom valódi értékét az is meghatározza, mennyire adatik meg embertársainknak az esély arra, hogy boldog, tartalmas, teljes értékű életet élhessenek. Közös célunk, hogy elősegítsük a társadalmi integrációt, a társadalmi összetartozást és az életkörülmények javítását, érvényesítsük az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elvét.

 

Jelen kiadványunk ennek szellemében kíván segítséget nyújtani a tájékozódásban, egyúttal igyekszik hasznos és aktuális információkkal szolgálni a fogyatékos személyek ellátásában résztvevő szakemberek és valamennyi érdeklődő, felelősen gondolkodó állampolgár számára.

 

 

Budapest, 2017. január

 

A fogyatékos személyek jogai,

az esélyegyenlősítés célterületei

 

 

A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés megalkotta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt.

A törvény alkalmazásában fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

A törvény deklarálja, hogy a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, a fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való aktív részvételt.

 

 

A fogyatékos személyt megillető jogok

Környezet

A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.

 

Kommunikáció

A törvény szerint a fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit.

Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.

 

Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés

A fogyatékos személy számára - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell.

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére.

 

Közlekedés

A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.

A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését – az indulási helytől a célállomásig történő – szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani.

Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.

 

Támogató szolgálat, segédeszköz

A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt.

 

 

Az esélyegyenlősítés célterületei

Egészségügy

A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire.

A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást.

Az orvos - vagy az általa megbízott egyéb egészségügyi dolgozó - a kiskorú személy fogyatékosságának megállapításakor a szülőt (gyámot) haladéktalanul tájékoztatja az igénybe vehető ellátásokról és fejlesztési lehetőségekről.

 

Oktatás, képzés

A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.

Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt.

A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították.

A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján.

 

Foglalkoztatás

A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.

A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.

A munkáltató a fogyatékos személy munkához jutásának elősegítése érdekében

-    a felvételi eljárás során - köteles biztosítani az egyenlő eséllyel hozzáférhető környezetet. A munkáltatót ez a kötelezettség abban az esetben terheli, amennyiben

-    a megüresedett álláshelyet nyilvánosan meghirdette,

-    az álláshelyre a fogyatékos személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte a meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és

-    azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet. Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató működését ellehetetleníti.

Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell.

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatókat és a szociális foglalkoztatást végző foglalkoztatókat a központi költségvetés - jogszabályban meghatározottak szerint - támogatásban részesíti.

 

Lakóhely, önálló életvitel

A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához.

 

Kultúra, sport

A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását.

A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni.

A fogyatékos személyek szabadidő- és tömegsportját a Magyar Olimpiai Bizottság támogatja, a fogyatékos személyek verseny- és élsportjának támogatása a központi költségvetésből történik.

 

 

A rehabilitáció

A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják.

 

A Kormány által létrehozott szervezet a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

-    a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését;

-    a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése;

-    a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése;

-    a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása;

-    a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása;

-    a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása;

-    a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.

 

A fogyatékos személyeket megillető jogok védelme

Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyiségi jogok sérelme esetén irányadók.

 

 

 

A tartós betegségre, illetőleg súlyos fogyatékosságra tekintettel folyósított ellátások

 

Magasabb összegű családi pótlék

Magasabb összegű családi pótlékot nem csak a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után folyósítanak, hanem részesülhet az ellátásban a nagykorú személy is.

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség vagy súlyos fogyatékos állapot fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig.

A köznevelési intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot (iskoláztatási támogatást) folyósítottak, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani.

 

A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság szempontjából ki minősül tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek?

-    tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul

-    az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

 

Milyen igazolást kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti kérelemhez?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást.

Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

 

Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról?

A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.  

A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

A szakorvos az igazolást három példányban állítja ki.

 

Mit tartalmaz a szakorvosi igazolás?

• első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegsége fogyatékossága fennáll-e
• a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
• a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét

 

Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet?

Az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.)

Az OTH a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára. A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.

2017. április 1-jétől az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát a járási hivatalnál.  A járási hivatal a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára.

 

Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?

A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjének elsőfokú szakértői bizottságának szakhatósági állásfoglalása vagy 2009. október 1-jét megelőzően kiadott - külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő - szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetében a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra való jogosultságának megszűnését követően állapítják meg.

 

 

Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

 

Mi történik akkor, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek állapota javul?

Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.

 

Jogosult-e a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek (személy) utazási kedvezményre?

A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat alapján, annak jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került - a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is kiállítanak. Az igazolvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ gondoskodik.

A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig érvényes.

 

Milyen egyéb ellátásra jogosult az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak?

Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult utazási kedvezményre, közgyógyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre, valamint ingyenes tankönyvre.

 

 

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére járó pénzbeli juttatás.

A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

 

Ki jogosult a fogyatékossági támogatásra?

Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, akinek

a)  segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

b)  hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

c)  értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

d)  állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

e)  a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),

f)   az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),

g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos)

h)  állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

 

Ki tekinthető látási fogyatékos személynek?

Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni,

a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval

aa) mindkét szemén 5/70,

ab) az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,

ac)  az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik; rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy

b) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

 

Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek?

Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan dB felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

a)  halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

b)  halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

 

Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek?

Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

a)  önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0-19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy

b)  a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20-49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71-F 72.).

 

A személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján kinek az állapota minősíthető súlyosnak vagy középsúlyosnak?

IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9).

 

 

Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?

Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a mozgásrendszer károsodása vagy funkciózavara miatt a helyváltoztatása az alább felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatát igényli:

a) végtag protézisek

aa) alsó végtag protézisek (egy végtagra)

- lábszárcsonkra,

- combcsonkra,

- csípőízületi csonkra,

- alsó végtag fejlődési rendellenességeire,

ab) felső végtag protézisek (mindkét végtagra)

- alkarcsonkra,

- felkarcsonkra,

- vállcsonkra,

ac) felső végtag protézisek (egy végtagra)

- alkarcsonkra,

- felkarcsonkra,

- vállcsonkra,

feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza;

b) ortézisek

ba) alsó végtag ortézisek (mindkét végtagra)

-    alsó végtag izomzatának bénulása esetén dinamikus rögzítéssel ortézisek,

-    járógépek,

bb) felső végtag ortézisek (mindkét végtagra)

- felső végtag izomzatának bénulása esetén,

bc) egy alsó és egy felső végtag ortézis,

bd) egy felső végtag ortézis, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza,

be)   egy végtag ortézis és gyógyászati segédeszköznek minősülő gerinc ortézis;

c) személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei

ca) egy karral működtetett járóeszközök

-    hónalj- és könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmező protézis vagy ortézis állandó használatára az állapotából következően nem képes,

-    könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmezőnek mindkét alsó végtag bénulása, illetve azok súlyos deformitása, vagy a végtagok egymástól eltérő rövidülése miatt nehéz ortopéd cipőt kell viselnie, amennyiben a végtagok súlyos sérülése a végtag térfogat, és ezáltal az izomerő jelentős csökkenését okozza,

cb) kerekesszékek (ideértve az olyan helyváltoztatást szolgáló eszközt is, amely valamilyen életfunkciót fenntartó készülékhez kötött)

- kézi meghajtású,

- elektromos kerekesszék.

Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt is, akinek

a)  mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult, amely önmagában vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes;

b)  legalább két végtagra vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza;

c)  túlmozgással együttjáró súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza.

 

Ki tekinthető kromoszóma-rendellenességgel élőnek?

Kromoszóma-rendellenességgel élőnek kell tekinteni azt a személyt, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos.

 

Ki tekinthető önálló életvitelre nem képes személynek?

Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki

a)  a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy

b)  a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

 

 

Mely esetekben állapítható meg az önkiszolgáló képesség hiánya?

Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

a) étkezni, vagy

b) tisztálkodni, vagy

c) öltözködni, vagy

d) illemhelyet használni, vagy

e) lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.

 

Jogosult-e fogyatékossági támogatásra az a személy, aki a vakok személyi járadékában, vagy a magasabb összegű családi pótlékban részesül, jogosult?

A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy, vagy a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára vagy a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságáról lemond.

 

Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?

A támogatás havi összege:

• 20.982,- Ft: ha az igénylő látási, hallási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,
• 25.825,- Ft: ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.

A fogyatékossági támogatás összegét 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben kell emelni. A 2014. január 1-jét követően megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást ugyanilyen emelt összegben állapítják meg.

 

 

Ha a vakok személyi járadékában részesülő személy a járadék helyett a fogyatékossági támogatás megállapítását kéri, milyen összegű lesz a fogyatékossági támogatás?

Ha a vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, a fogyatékossági támogatás összege, a vakok személyi járadékának megszűntetését követően

• 20.982,- Ft, ha nem kéri az önkiszolgálási képesség vizsgálatát,
• 25.825- Ft akkor, ha önkiszolgálási képességének hiányát állapítják meg.

 

Mikor szűnik meg a fogyatékossági támogatásra való jogosultság?

Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha

-  a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;

-  a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.

 

A fogyatékossági támogatásban részesülő súlyosan fogyatékos személy jogosult-e a közlekedési kedvezményre?

A fogyatékossági támogatásban részesülő súlyosan fogyatékos személyek
– fogyatékosságuk jellegétől függetlenül – valamennyien jogosultak lehetnek személygépkocsi-szerzési támogatásra.

 

Ki veszi fel jogalap nélkül a fogyatékossági támogatást?

Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki

-  arra nem jogosult, vagy

-  kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték.

30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb, mint három év telt el.

 

Van-e lehetőség a jogalap nélkül felvett ellátás részletekben történő visszafizetésének engedélyezését?

Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kincstár legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.

 

A fogyatékossági támogatás igénylésének rendje

Mikor nyújtható be legkorábban a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelem?

A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.

 

 

Melyik szervhez kell benyújtani a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet?

A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon

-    a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához (pl. Baranya megyében Pécsi járási Hivatal), vagy kormányablakhoz

-    pest megyei lakosok esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatalához, vagy a kormányablakhoz

-    budapesti lakosok esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalához, vagy a kormányablakhoz.

 

Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.

Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján

-    a súlyos fogyatékosság fennállása,

-    az önkiszolgálási képesség,

-    a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége,

-    a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja megállapítása érdekében intézkedik.

 

Mit tartalmaz az orvosi beutaló?

Az orvosi beutalóban a háziorvos

-  nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,

-  véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,

-  nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező a rehabilitációs szakigazgatási szerv általi személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.

Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.

 

 

Személyesen meg kell jelenni a szakértői vizsgálaton?

A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, a járási hivatal az eljárást megszüntetheti.

Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a járási hivatal a vizsgálatot - a háziorvos javaslatától függően - a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a járási hivatal székhelyén, telephelyén végzi el.

 

Mely naptól jár a fogyatékossági támogatás?

A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

 

Hogyan történik a fogyatékossági támogatás folyósítása?

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a fogyatékossági támogatást a havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.

 

Milyen kedvezményre jogosult a fogyatékossági támogatásban részesülő személy?

A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén

-    a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele és

-    a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása

céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt adnak ki. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt - további 5 éves időtartamra adják ki.

 

Ha a fogyatékossági támogatásban részesülő személy meghal, ki veheti fel a fel nem vett támogatást?

Ha a támogatásra való jogosultság a súlyosan fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

 

Ha a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt elutasították, mikor lehet ismét igényelni az ellátást?

Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.

 

Mikor vizsgálják felül a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot?

Ha a felülvizsgálat – a nyilvántartás adatai alapján – esedékessé válik,(kivéve, ha az állapot végleges) erről a járási hivatal értesíti a jogosultat. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.

A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a járási hivatal – határidő megjelölésével – felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg részére.

 

Mi történik abban az esetben, ha a fülvizsgálat során a támogatásban részesülő személy állapotában változás következett be?

Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a járási hivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról.

Ha a járási hivatal a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló

-    rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,

-    javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

 

Mi történik abban az esetben, ha a fogyatékos állapot már nem áll fenn?

Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától megszüntetik.

 

 

 

A fogyatékossági támogatásban már részesülő személy állapotának rosszabbodása miatt önmaga is kezdeményezheti a felülvizsgálatot?

A fogyatékossági támogatásban már részesülő személy állapotrosszabbodásra hivatkozással - a felülvizsgálat határozatban meghatározott időpontja előtt - maga is kezdeményezheti felülvizsgálatát. Az eljárásra a támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat alkalmazzák.

 

A fogyatékossági támogatásban részesülő személynek a járási hivatal felé van-e bejelentési kötelezettsége?

A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a járási hivatalt.

A jogosultnak a három hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodását be kell jelentenie a járási hivatalnak.

 

 

Vakok személyi járadéka

2001. június 30-ig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani.

A vakok személyi járadékában részesülő személy a járadék helyett állapotának vizsgálata nélkül kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.

A továbbfolyósított vakok személyi járadékának összege 2017-ban 17.390 Ft.

A vakok személyi járadékát 2014-től a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell.

A vakok személyi járadékát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig változatlan feltételekkel folyósítja.

A járadékban részesített személy köteles a lakcímében bekövetkezett változást, illetőleg a járadék folyósításának megszüntetését előidéző okot a járási hivatalnak 15 napon belül bejelenteni.

 

 

Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátás

 

Rokkantsági járadék

Ki jogosult a rokkantsági járadékra?

Rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.

 

A rokkantsági járadék megállapítása függ a megszerzett szolgálati időtől?

Tekintettel arra, hogy a járadékot a fiatal egészségkárosodott személyek részére állapítják meg, a járadék megállapításához nem kell szolgálati idővel rendelkezni.

 

Hány éves kortól lehet a rokkantsági járadékot megállapítani?

A rokkantsági járadékot a feltételek megléte esetén legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

 

Hol kell kérni a rokkantsági járadék megállapítását?

A lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatal kijelölt járási hivatalánál, budapesti és pest megyei lakosok esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. kerületi Járási Hivatalánál.

 

A kérelem alapján ki állapítja meg az egészségkárosodás mértékét?

A járási hivatal a benyújtott kérelem alapján intézkedik az egészségkárosodás és annak mértéke megállapításáról.

 

A rokkantsági járadék folyósítása mellett lehet-e a magasabb összegű családi pótlékot vagy a fogyatékossági támogatást folyósítani?

Igen, a járadékos részére lehet folyósítani vagy a magasabb összegű családi pótlékot, vagy a fogyatékossági támogatást.

 

A rokkantsági járadék folyósítása mellett lehet-e árvaellátást folyósítani?

Nem. Az árvaellátás hozzátartozói nyugellátásnak minősül, ezért a járadékos árvaellátásra nem jogosult. Ha azonban az árvaellátás összege magasabb, mint a rokkantsági járadék összege, a járadék helyett kérheti az árvaellátás folyósítását.

 

Mennyi a rokkantsági járadék összege?

A 2017. évben a rokkantsági járadék összege havi 35.025 forint.

 

 

 

Lehet-e a rokkantsági járadék folyósítása mellett kereső tevékenységet folytatni?

Amennyiben a járadékban részesülő személy egészségi állapota engedi, a járadék folyósítása mellett folytathat kereső tevékenységet.

 

 

Természetbeni ellátások és szolgáltatások

 

Közgyógyellátás

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki. A közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani.

2015. március 1-jétől az önkormányzat méltányosságból közgyógyellátást nem állapít meg. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás a gyógyszerkiadások viseléséhez.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

-  járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, (az egyéni gyógyszerkeret legfeljebb havi 12.000,- Ft, az éves eseti keret 6.000,- Ft)

-  gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá

-  az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

 

Mire jogosít a közgyógyellátás?

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

-    járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,

-    gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá

-    az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

 

Jogosultak köre

Közgyógyellátásra jogosultságot alanyi, normatív alapon lehet szerezni.

 

Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra?

A lakóhely szerint illetékes járási hivatal alanyi jogon közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg:

-    az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;

-    az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;

-    a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;

-    a központi szociális segélyben részesülő;

-    a rokkantsági járadékos;

-    az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá az,

-    aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

-    az, aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

-    az aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült a 2011. december 31-én fennálló I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjára  tekintettel, vagy egészségi állapota nem haladta meg a 30%-os mértéket.

 

A fogyatékossági támogatásban részesülő személy alanyi jogon jogosult a közgyógyellátásra?

A fogyatékossági támogatás önmagában nem jogosít alanyi jogon a közgyógyellátásra. Ha azonban a fogyatékossági támogatásban részesülő személy rokkantsági járadékban részesül, a járadék folyósítása alapján jogosult a közgyógyellátásra. Ha rokkantsági járadékban nem részesül, normatív  alapon kérheti a közgyógyellátás megállapítását, ha a feltételeknek megfelel.

 

Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra?

 Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja

-    az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft) feltéve, hogy

-    a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft).

 

Fontos tudni

A jogosultság

-    az ellátásra alanyi jogon jogosultak esetében két évre,

-    normatív alapon, és méltányosságból megállapított ellátás esetében egy évre kerül megállapításra.

A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg..

A jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15 nap.

A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

Közgyógyellátás keretében gyógyító ellátás csak hatályos igazolvánnyal vehető igénybe.

 

2017-ben mennyi lehet az egyéni gyógyszerkeret?

Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, legfeljebb havi 12.000,- Ft lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000,- Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.

 

2017-ben mennyi az eseti keret összege?

Az eseti keret éves összege 6.000,- Ft.

Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

 

Ha a közgyógyellátásra alanyi jogon jogosult személynek nincs rendszeres gyógyszerköltsége, részére állapítanak-e meg egyéni gyógyszerkeretet?

Ha az alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult személynek nincs rendszeres gyógyszerköltsége, részére egyéni gyógyszerkeretet nem lehet megállapítani, mivel a gyógyszerkeret meghatározása a havi rendszerességgel szedett, krónikus betegségek gyógyítását szolgáló gyógyszerek alapján történik. Ebben az esetben eseti keretet (évi 6.000,- Ft) lehet megállapítani.

 

Meddig használható fel a gyógyszerkeret?

A gyógyszerkeret az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel.  Két évre megállapított jogosultság esetén az adott évre megnyitott keretből fel nem használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg.

 

Ki ad tájékoztatást a rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről?

A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében történő gyógyszerkiadást megelőzően ellenőrzi, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, továbbá tájékoztatást ad a jogosult részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről.

A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében térítésmentesen a gyógyszerkeretnek az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint meghatározott időszakban rendelkezésre álló összegéig ad ki gyógyszert.

 

Ki írhat fel gyógyszert a közgyógyellátott személy részére?

A közgyógyellátás keretében gyógyszert a jogosult részére

-    a háziorvosa, illetve azon gyógyszerek esetében, melyeket a vonatkozó jogszabályok alapján csak szakorvos írhat fel, a kezelést végző szakorvos,

-    sürgős szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,

-    a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,

-    a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,

-    gyógyászati segédeszközt a kezelőorvos,

-    az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokat a kezelőorvos rendelhet.

 

Mely esetben veszti el a közgyógyellátási igazolvány az érvényességét?

Az igazolvány a megállapított jogosultsági időtartam lejárta előtt hatályát veszti, ha

-    a közgyógyellátásra való jogosultságot megszüntették, vagy

-    az igazolványt a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná nyilvánították, visszavonták, vagy

-    a jogosult meghalt.

 

Mikor nyilvánítják a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná az igazolványt?

Abban az esetben, ha az igazolvány

-    elveszett, vagy

-    megsemmisült, vagy

-    a jogosultság igazolására alkalmatlanná vált.

 

Mikor szüntetik meg a közgyógyellátásra való jogosultságot?

Akkor, ha

-    az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy

-    a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy

-    a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.

 

 

Ápolási díj

Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet nem tudnak folytatni.

Az ápolási díj iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon az ápolási díj megállapítása egyidejűleg több jogcímen is kérhető.

 

Ki jogosult ápolási díjra?

A hozzátartozó.

 Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

 

Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak?

Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

 

Mely szerv állapítja meg az ápolási díjat?

Az ápolási díjat (alap összegű, emelt összegű és kiemelt) az ápolást végző személy lakóhelye, vagy ha az ápoló személy a tartózkodási helyén él, úgy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal.

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

Akinek

-    segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,

-    hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

-    értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

-    mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes,

-    és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

 

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül tartósan beteg személynek?

Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

 

 

Alapösszegű ápolási díj

Ki jogosult alapösszegű ápolási díjra?

A hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló

• súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy
• tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

 

Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj alapösszege?

Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2017-ben 31.000,- Ft.

Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

 

Milyen igazolásokat kell az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni?

Az alap és az emelt összegű ápolási díj kérelmezése esetén a kérelemhez mellékelni kell a háziorvos

• igazolását arról, hogy az ápolt
• súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és
• arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

Ha a kérelmező kereső tevékenységet folytat az ápolási díj kérelmezése időpontjában, a kérelemhez mellékelni kell a munkáltatói igazolást a napi munkaidőről.

 

 

Emelt összegű ápolási díj

Mely esetben állapítanak meg alanyi jogú, emelt összegű ápolási díjat?

Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.

 

Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege?

Az emelt összegű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-ával (46.500,- Ft).

Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

 

Ki minősül fokozott ápolást igénylő személynek?

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

• étkezni, vagy
• tisztálkodni, vagy
• öltözködni, vagy
• illemhelyet használni, vagy
• lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében a fentiek  közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll.

 

 

Kiemelt ápolási díj

Kinek állapítható meg a kiemelt ápolási díj?

Annak a hozzátartozónak, aki

-    a komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti „E” minősítési kategóriába (akinek egészségi állapota 1-30% között van és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes) sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy

-    olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

 

Mennyi a kiemelt ápolási díj összege?

A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, 55.800,- Ft.

Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

 

Milyen igazolást kell benyújtani a kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez?

-    18. életévét betöltött személy esetén a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, bizottsági állásfoglalását, határozatát vagy hatósági bizonyítványát az ápolt személy egészségi állapotáról, vagy

-    18 év alatti gyermek (valamint a nagykorúvá vált, de még tanulmányokat folytató olyan gyermek, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak) esetén a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást.

Ha a 18. életévét betöltött személy a fenti irattal nem rendelkezik, a rehabilitációs hatóságtól kérheti a komplex minősítésének elvégzését.

A komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítványt a rehabilitációs hatóság az ápolási díj iránti kérelmet elbíráló járási hivatal részére is megküldi.

 

A 18. életévét betöltött személy esetén ki állítja ki a szakhatósági állásfoglalást?

Amennyiben a 18. életévét betöltött ápolt személy nem rendelkezik a szükséges „E” minősítést tartalmazó, 2012. január 1-je után kiállított szakhatósági állásfoglalással, a lakóhelye szerint rehabilitációs hatóságtól kérheti a komplex minősítés elvégzését, melynek eredményéről hatósági bizonyítványt állítanak ki. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemhez, melyet az ápoltnak vagy gondnokának kell aláírni, csatolni kell a házi orvos által kiállított orvosi beutalót, zárójelentéseket, korábban kiállított szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást, ha az ápolt gondnokság alatt áll, gondnok kirendelő határozat másolatát, egyéb esetben meghatalmazást. 

Természetesen a kérelmet postai úton is be lehet nyújtani.

A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerint illetékes járási hivatalánál, (pl. Baranya megyében a Pécsi járási Hivatalnál) még budapesti és pest megyei lakosok esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerület Járási Hivatalánál (1035 Budapest, Váradi u. 15.) kell benyújtani.

 

Gyermekek esetén ki állítja ki a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló igazolást?

A szülőnek az igazolás kiállítása céljából azt a szakorvost kell felkeresnie, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást is kiállította.

 

A szakorvos mely esetben állítja ki a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást?

A szakorvos az igazolást annak a személynek állítja ki, aki olyan 18. életévét be nem töltött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, aki az 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved, és akinek ezzel egyidejűleg kiemelt ápolási szükséglete áll fenn.

 

Mely esetben áll fenn a gyermek kiemelt ápolási szükséglete?

Kiemelt ápolási szükséglete áll fenn annak a gyermeknek, aki tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően

-    másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni és lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, továbbá

-    másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni.

 

Meddig érvényes a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló igazolás?

Az igazolás érvényességi ideje legfeljebb a gyermek magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapotának felülvizsgálatáig érvényes. Ha a gyermek egészségi állapota alapján felülvizsgálatra nincs szükség, az igazolás a gyermek 18. életévének betöltéséig érvényes.

Ha az ápolt személy a 18. életévét betöltötte és tanulmányaira tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a tanulmányok befejezéséig, a már benyújtott igazolás alapján a korábban megállapított kiemelt ápolási díj tovább folyósítható.

 

 

Az ápolási díj valamennyi típusára vonatkozó szabályok

Az ápolási díj megállapításának feltétele-e, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban éljen?

A törvény az ápolási díj megállapításának feltételeként nem írja elő, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban, vagy azonos lakcímen éljen, természetesen a hatóság megvizsgálja, hogy az ápoló ápolási kötelezettségének eleget tesz-e.

 

Mely esetben jogosult az ápoló a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett a teljes összegű ápolási díjra?

Ha a súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy részére a fenti ellátás valamelyikét állapítják meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápoló a fenti ellátások valamelyikére való jogosultság keletkezését megelőző napon a súlyosan fogyatékos hozzátartozójára tekintettel alanyi jogú (alapösszegű vagy emelt összegű) vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül az ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.

 

Milyen időtartamnak minősül az ápolási díj folyósításának időtartama?

Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak.

 

Ha a nyugellátásban részesülő személy részére ápolási díjat folyósítanak, az ő esetében is levonják a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot?

A saját jogú nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet.

 

Az ápolási díjban részesülő személy jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?

Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

 

Mely esetben nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó?

Abban az esetben, ha az ápolt személy

a) két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa)   a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac)   a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

ha az ápoló

-    rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak, továbbá ide nem értve az ápolási díj legalább tíz éven át tartó folyósítása esetén egyes pénzellátások melletti teljes összegben történő továbbfolyósításának lehetőségét,

-    szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

-    keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

Megállapítható-e az ápolási díj annak a személynek, akinek tartósan beteg gyermeke kollégiumi ellátásban részesül, s csak hétvégeken tartózkodik otthon?

Ha a tartósan beteg gyermek csak hétvégén tartózkodik otthon, az ápolási díj megállapítására nincs lehetőség.

 

Megállapítható-e az ápolási díj annak a hozzátartozónak, akinek tartósan beteg gyermeke általános iskolába jár, s igénybe veszi a napközi ellátást?

Az ápolási díjat abban az esetben lehet állapítani, ha a tartósan beteg gyermek csak a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint a kötelező tartózkodásra meghatározott további időtartamokban van az általános iskolában.

 

Mely esetben kell megszüntetni az ápolási díj folyósítását?

Abban az esetben, ha

-    az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

-    az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

-    az ápolt személy meghal,

-    az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

-    a jogosultságot kizáró körülmény következik be.

-    a jogosult kérte.

 

Az ápolt halála esetén mikor szüntetik meg az ápolási díj folyósítását?

Az ápolt személy halála esetén az ápolási díjra való jogosultságot a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

 

 

 

Szociális alapszolgáltatások

 

Étkeztetés

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

-    koruk,

-    egészségi állapotuk,

-    fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

-    szenvedélybetegségük vagy

-    hajléktalanságuk miatt. 

A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

 

 

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást nyújtanak.

 

A szociális segítés keretében milyen segítséget nyújtanak?

-    a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

-    a háztartási tevékenységben való közreműködést,

-    a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

-    szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

 

A személyi gondozás keretében milyen segítséget nyújtanak?

-    az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

-    a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

-    és a szociális segítést.

A házi segítségnyújtás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően vizsgálják az igénylő gondozási szükségletét?

Igen, a házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálják az igénylő személy a gondozási szükségletét. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében állapítják meg, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt, valamint a napi gondozási szükséglet mértékét. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja.

 

Milyen időtartamra jár a házi segítségnyújtás?

A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban biztosítják.

Ha a gondozási szükséglet az értékelő adatlap szerint - III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult.

 

 

Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

 

A családsegítés keretében milyen szolgáltatást biztosítanak?

-    a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

-    az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

-    a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

-    a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

-    a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

-    a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,

-    a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.

 

 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

 

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében milyen szolgáltatást biztosítanak?

-  az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

-  a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

-  szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

 

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából ki a szociálisan rászoruló?

-  az egyedül élő 65 év feletti személy,

-  az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

-  a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

 

 

Támogató szolgáltatás

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

 

Mi a támogató szolgáltatás feladata?

-    az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

-    az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

- információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

-    a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

-    segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

-    egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

-    segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

-    a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

 

A támogató szolgáltatás igénybevétele során ki minősül szociálisan rászorultnak?

Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

 

A súlyos fogyatékosságot milyen irattal lehet igazolni?

-    az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

-    az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

 

 

Nappali ellátás

A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

-  tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

-  tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

-  harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

 

 

 

Szakosított ellátási formák

 

Fogyatékos személyeket ellátó intézmények

Ki gondozható a fogyatékos személyek otthonában?

Az a fogyatékos személy, akinek oktatására, képzésére, gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

 

Kiknek nyújt ellátást a fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye?

Azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Az intézmény előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.

 

Kiknek nyújt ellátást a fogyatékos személyek gondozóháza?

Azoknak a fogyatékos személyeknek biztosítanak ellátást, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

 

 

Lakóotthon

A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, illetve tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedély-beteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

 

Milyen típusai vannak a lakóotthonnak?

-     fogyatékos személyek lakóotthona;

-     pszichiátriai betegek lakóotthona;

-     szenvedélybetegek lakóotthona.

 

Milyen lakóotthoni ellátási formák léteznek?

A lakóotthoni ellátás formái fogyatékos személyek lakóotthona esetében:

-     rehabilitációs célú lakóotthon,

-     ápoló-gondozó célú lakóotthon;

pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon.

 

Ki helyezhető el rehabilitációs célú lakóotthonban?

-    aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt;

-    aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg;

-    önellátásra legalább részben képes;

-    lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

 

Ki helyezhető el a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába?

A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.

Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körű ellátást biztosít.

 

Támogatott lakhatás

A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja

-    a lakhatási szolgáltatást,

-    az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,

-    az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást,

-    az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén

az étkezést, az ápolás-gondozást, a fejlesztést,a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.

 

Hol nyújtható a lakhatási szolgáltatás?

A lakhatási szolgáltatás

- legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

- hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

- legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítható.

 

A fenntartó hogyan nyújtja az étkezést, az ápolást-gondozást, a fejlesztést, a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat?

A fenntartó a nevezett szolgáltatásokat

-    szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján,

-    más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat)

-    más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező vagy a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szervezettel kötött megállapodás útján,

-    az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosíthatja.

 

Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.

 

Mi alapozza meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését?

-    a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata,

-    a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,

-    a bírói ítélet,

-    az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata,

-    a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg.

Pszichiátriai betegek ellátását biztosító bentlakásos intézményi szolgáltatás kötelező igénybevételét a bíróság abban az esetben rendeli el, ha

-  a pszichiátriai beteg további fekvőbeteg gyógyintézeti elhelyezést nem igényel, és saját lakóhelyére nem bocsátható vissza, mivel önmaga ellátására nem képes, ellátásra alkalmas családtagja nincs, illetve

-  a korábban szociális, vagy egészségügyi ellátásban részesült személy esetében tartós bentlakásos intézményi elhelyezés indokolt.

 

Milyen szakvélemények szükségesek az intézményi ellátások igényléshez?

A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményébe történő felvétel, valamint a pszichiátriai betegek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét.

A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló,

-    a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy

-    a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet vagy

-    a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka illetve magasabb összegű családi pótlék megállapításáról dokumentumot.

A közösségi pszichiátriai ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményét a pszichiátriai betegség fennállásáról. Ha a szolgáltatást igénylő nem rendelkezik szakvéleménnyel, a szolgáltatás részére a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapig átmeneti jelleggel biztosítható.

Demens személyek ellátása esetén az igénybevételre irányuló kérelemhez be kell nyújtani az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos által kiállított, nappali ellátás esetén a demencia kórképet megállapító, bentlakásos intézményi ellátás esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményt.

 

Mikor szűnik meg az intézményi jogviszony?

Az intézményi jogviszony megszűnik

-    az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

-    a jogosult halálával,

-    a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

 

Az intézményvezető mely esetekben szünteti meg az intézményi jogviszonyt?

Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

-    másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

-    a házirendet súlyosan megsérti,

-    az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

 

 

 

Egyéb kedvezmények

 

Személyi jövedelemadó kedvezmény

Ki jogosult az adókedvezményre?

A súlyosan fogyatékos személy.

 

Kit lehet súlyosan fogyatékos személynek tekinteni?

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére a fentieken túl jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.

 

Mekkora a kedvezmény mértéke?

Az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

 

 

Gépjárműadó fizetése alóli mentesség

Mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

 

 

Utazási kedvezmény

Ki jogosult az utazási kedvezményre?

Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult:

-  korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a vak személy, aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján, vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik;

-  korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy;

-  korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a személy, aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, a fogyatékossági támogatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvány alapján,

-  korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított hatósági bizonyítvány alapján,

-  korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel a fenti személyekkel együtt utazó személy.

 

Ki állítja ki az utazási kedvezmény igénybevételére jogosító hatósági bizonyítványt?

A járási hivatal a magasabb összegű családi pótlék, valamint a fogyatékossági támogatás megállapításával állítja ki a hatósági bizonyítványt.

 

 

Az utazási kedvezmény mértéke

			Kedvezmények a hely- közi közlekedésben		Kedvezmények a helyi közlekedésben
			jegy- kedvez- mény	bérlet- kedvez- mény	bérlet-kedvezmény
	Fogyatékos személyek utazási kedvezménye		(vasúti személy-szállítás, HÉV, autóbusz-, komp- és révközlekedés) %		(helyi közúti és kötött-pályás közlekedés) %
vak személy		90		90	100
hallássérült személy		90		90	100
a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint a súlyosan fogyatékos személy		90		90	100
a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vak személy és hallássérült személy 1 fő kísérője		90		-	100

 

 

Utazási költségtérítés

A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.

Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely-és pótjegyek árához nem jár utazási költségtérítés.

Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti -, utazási költségtérítésként kilométerenként 21 forint illeti meg. Amennyiben a biztosított egészségi állapota miatt kísérő szükséges, a fenti összeg együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét.

Az útvonal hosszának meghatározásánál az adott viszonylatban legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát kell figyelembe venni.

 

 

 

 

A súlyos mozgáskorlátozott személyek

közlekedési és egyéb kedvezményei

 

 

Milyen közlekedési kedvezmény megállapítását kérheti a súlyos mozgáskorlátozott személy?

A személygépkocsi szerzési támogatás, valamint a személygépkocsi átalakítási támogatás megállapítását lehet kérni.

 

Milyen közlekedési kedvezmény megállapítását kérheti az egyéb fogyatékossággal rendelkező személy?

Az egyéb fogyatékossággal rendelkező személy új vagy használt gépkocsi vásárlásához kérhet gépkocsi szerzési támogatást.

 

Ki minősül súlyos mozgáskorlátozott személynek?

A kedvezmények megállapítása szempontjából súlyos mozgáskorlátozott személy:

• az a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, aki mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,

-    az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,

• a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy, amennyiben ez az állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll, s ennek tényét a rehabilitációs szakértői szervként eljáró hivatal szakvéleménye igazolja.

 

Ki minősül egyéb fogyatékossággal élő személynek?

Az a személy, aki

- fogyatékossági támogatásra: látási, hallási, értelmi fogyatékosként, vagy azért jogosult, mert állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, vagy azért, mert állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.  vagy

- a vakok személyi járadékában részesül, vagy

- fogyatékossági támogatásra halmozottan fogyatékos személyként jogosult, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság, mivel ebben az esetben természetesen mozgásszervi fogyatékosnak tekinthető.

- a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

 

Ki mi minősül a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személynek?

Közlekedőképességében súlyosan akadályozott az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti

a)  mozgásszervi részkárosodása,

b)  idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,

c)  idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,

d)  alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy

e)  az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pont szerinti két részkárosodása együttesen

eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

 

Mit tartalmaz a közlekedőképesség minősítéséről szóló szakvélemény?

A szakvélemény tartalmazza

-    a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának fennállását vagy fenn nem állását,

-    a következő felülvizsgálat időpontját.

 

 

 

 

Személygépkocsi szerzési támogatás

Milyen járművet lehet a személygépkocsi szerzési támogatással vásárolni?

-  a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet értelmében új járműnek minősülő személygépkocsit, vagy

- a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsit, vagy

- a súlyos mozgáskorlátozott személy esetén segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű járművet, kivéve a quadot, vagy

- a súlyos mozgáskorlátozott személy esetén járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszéket.

 

Mennyi a szerzési támogatás mértéke?

-  új járműnek minősülő személygépkocsi vásárlása esetén 1000.000,- forint,

-  újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi esetén a vételár  60%-a, de legfeljebb 600.000,- forint,

-  segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű esetén a vételár  60%-a, de legfeljebb 600.000,- forint, vagy

-  járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék esetén a vételár  60%-a, de legfeljebb 600.000,- forint.

Az utóbbi két esetben vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül.

 

 

Személygépkocsi átalakítás

Milyen átalakításra használható fel a támogatás?

Személygépkocsi átalakítási támogatás a személygépkocsinak

• a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához, vagy
• a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújt hozzájárulást.

 

 

 

Mennyi a személygépkocsi átalakítás támogatásának mértéke?

A személygépkocsi átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 90.000,- forint.

 

Egyidejűleg lehet-e a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatást igényelni?

Igen, a szerzési és az átalakítási támogatás egyidejűleg is igényelhető.

 

Mely esetben jogosult a súlyos mozgáskorlátozott személy a közlekedési kedvezményre?

A személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatást abban az esetben lehet megállapítani, ha a súlyos mozgáskorlátozott személy

-    a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült közlekedési kedvezményben, és

-    a keretszámra tekintettel a közlekedési kedvezmény számára megállapítható, és

-    új, vagy használt gépkocsi szerzési kérelem esetében az igénylő vezetői engedéllyel rendelkezik vagy őt szállítást végző személy szállítja,

-    segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű iránti szerzési kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy vezetői engedéllyel rendelkezik, és

-    a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához benyújtott átalakítási támogatás iránti kérelem esetén önálló személygépkocsi használó vagy őt a szállítást végző személy szállítja.

 

Az egyéb fogyatékossággal élő személynek mely esetben lehet új vagy használt gépkocsi vásárlásához támogatást nyújtani?

Új vagy használt gépkocsi vásárlásához szerzési támogatásra az egyéb fogyatékossággal élő személy abban az esetben jogosult, ha

-    a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, és

-    a keretszámra és az egyéb feltételekre tekintettel a szerzési támogatás számára megállapítható, és

-    önálló személygépkocsi használó vagy szállítást végző személy szállítja.

 

Ki minősül önálló személygépkocsi használó személynek?

Önálló személygépkocsi használónak az a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy minősül, aki gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki

-    három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy

-    gépjárművezetői alkalmasságát az átalakítás előírásával megállapították, és nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

 

Ki tekinthető szállítást végző személynek?

Szállítást végző személy a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállaló, gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkező

-    vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs,

-    a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, vagy testvér,

-    a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végző személy, amennyiben nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

 

Kit részesítenek előnyben a közlekedési kedvezmény megállapítása során?

A közlekedési kedvezmény megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a súlyos mozgáskorlátozott személyt valamint egyéb fogyatékossággal élő személyt, aki

-    kereső tevékenységet folytat,

-    tanulói, képzési jogviszonyban áll,

-    14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevel, vagy

-    honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozott, vagy egyéb fogyatékossággal élő személlyé.

A fentiek körébe nem tartozó súlyos mozgáskorlátozott személy és egyéb fogyatékossággal élő személy csak akkor részesíthető közlekedési kedvezményben, ha valamennyi, a fenti feltételeknek megfelelő kérelem alapján megállapították a jogosultságot, és ez a keretszámot nem merítette ki.

 

A kedvezmény megállapítása szempontjából ki tekinthető kereső tevékenységet folytatónak?

Kereső tevékenység: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek azzal, hogy a közérdekű önkéntes tevékenység is kereső tevékenységnek minősül, ha az önkéntes szerződést legalább egy évre vagy határozatlan időre kötötték, és az önkéntes a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásban részesül.

A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

Kereső tevékenységet folytatónak minősül a munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, vállalkozói járadékban vagy képzési támogatásként nyújtott keresetpótló juttatásban részesülő személy.

 

A kedvezmény megállapítása szempontjából ki áll tanulói vagy képzési jogviszonyban?

Tanulói, képzési jogviszonyban álló:

-  a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek,

-  a bölcsőde gondozottja,

-  a közoktatási intézmény neveltje vagy tanulója,

-  a felsőoktatási intézmény hallgatója,

-  az a kiskorú gyermek, aki személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény gondozás, nevelés, oktatás céljából történő rendszeres látogatója – feltéve, hogy gondozása, nevelése, oktatása a hat hónapot előreláthatólag meghaladja –,

-  az a kiskorú gyermek, akinek egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása havonta legalább két alkalommal szükséges,

-  az átképzésben részesülő álláskereső.

 

Ki minősül egyedülállónak?

Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, azzal, hogy a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha lakcímük különböző.

 

 

A kedvezmény megállapításának menete

Hova kell benyújtani a közlekedési kedvezmény iránti kérelmet?

A közlekedési kedvezmény iránti kérelmet minden év március 31-éig és szeptember 30-áig lehet benyújtani,

-    a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál,

-    pest megyei lakosok esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalánál,

-    budapesti lakosok esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerület Járási Hivatalánál

 

A kedvezmény megállapítása függ-e súlyos mozgáskorlátozott személy, vagy családja jövedelmi helyzetétől?

Nem, a rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkező súlyos mozgáskorlátozott személy részére a kedvezményre való jogosultságot jövedelmi vizsgálat nélkül állapítják meg.

 

A kérelemben mit szükséges megjelölni?

A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a kérelmező a szerzési vagy átalakítási támogatás melyik típusát igényli, valamint a szállítást végző személy esetén a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait.

 

Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?

A kérelemhez mellékelni kell

-     a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve egyéb fogyatékosság tényét igazoló,

aa)   a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatát, vagy

ab)   a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolás másolatát, vagy

ac)   a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott hatályos szakvélemény másolatát, vagy

ad)   a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat, ha a fenti iratok nem állnak rendelkezésre és a szükséges adatok a hivatal nyilvántartásában sem szerepelnek, vagy

 ae)  a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap másolatát, és

-     az önálló személygépkocsi használó vagy a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének, vagy a gépjárművezetői alkalmasságot tanúsító szakvéleménynek a fénymásolatát, valamint nyilatkozatát arra nézve, hogy nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt,

-     a szállítást végző személy írásbeli nyilatkozatát, továbbá a hozzátartozói kapcsolatot, a közös háztartásban élést igazoló dokumentum fénymásolatát, az önkéntes szerződés fénymásolatát, és

-    a kereső tevékenység folytatását igazoló dokumentumokat,

-    a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumokat,

-    a kérelmező nyilatkozatát a gyermek egyedülállóként nevelésének tényéről,

-    a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményt, és

-    a súlyos mozgáskorlátozott az egyéb fogyatékossággal élő személy és a szállítást végző személy nyilatkozatát arról, hogy nem részesült õ maga vagy más személy rá tekintettel közlekedési kedvezményben, és

-    a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy nyilatkozatát arról, hogy a rendeletben meghatározott szerződés megkötését vállalja.

 

A járási hivatal mely határidőig dönt a jogosultság megállapításáról?

A hivatal

-    a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév június 15-éig,

-    a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév december 15-éig az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével dönt a jogosultságokról.

A hivatal a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmekről történő döntése során legfeljebb a keretszám 50%-ának megfelelő támogatás felhasználásáról határozhat. A támogatást nem eredményező azon kérelmekről, amelyek esetében az elutasítás indoka a keretszám kimerülése, a hivatal tárgyéven belül – a szeptember 30-áig benyújtott kérelmekkel egyidejűleg – ismételt benyújtás nélkül határoz.

A közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között a hivatal sorrendet állít fel, és abban az esetben, ha a támogatás felhasználására előírt határidő lejár, vagy a jogosult a megállapított támogatásról lemond, az új jogosultakat ennek a sorrendnek megfelelően jelöli ki.

 

 

A támogatás felhasználása

Hogyan lehet a támogatást felhasználni?

A támogatás felhasználása

-  új vagy használt gépkocsi szerzési támogatás iránti igény esetében a pályáztatási eljárás útján kiválasztott, finanszírozási tevékenységgel foglalkozó pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezettel (finanszírozó szervezet) kötött kölcsönszerződés keretében,

-  minden, a fentiek alá nem tartozó esetben a hivatal által kiállított utalvány vételárba vagy az átalakítás költségébe történő beszámításával történik.

A támogatás felhasználása során a kölcsönszerződést a súlyos mozgás-korlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személlyel kötik meg, illetve az utalványt a súlyos mozgáskorlátozott nevére állítják ki.

 

Mikor kell megkötni a kölcsönszerződést?

A finanszírozó szervezet a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően harminc napon belül megkeresi a támogatott személyt a kölcsönszerződés megkötése céljából.

 

Meddig kell a kölcsönszerződést megkötni?

A kölcsönszerződést - a megállapított szerzési támogatás összegének, valamint a szerzési támogatás jogosultja által befizetett önerő levonásával a vételárból fennmaradó összegre - három éves futamidővel kötik meg. A szerzési támogatás jogosultjának és a finanszírozó szervezetnek a megállapodása alapján a kölcsönszerződés futamideje egy alkalommal, legfeljebb további három évvel meghosszabbítható.

Ha a kölcsönszerződés a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. Ebben az esetben a hivatal a felszabadult szerzési támogatásnak megfelelő összegben új jogosultat jelöl ki.

 

 

 

A hivatal mikor állítja ki az utalványt?

A hivatal a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, vagy járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék, illetőleg a gépkocsi átalakítása esetén utalványt állít ki. Az utalványt a hivatal a jogosultságot megállapító határozatának jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül állítja ki.

 

Mikor vásárolható meg a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, vagy járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék, illetőleg a gépkocsi átalakítását mikor lehet elvégeztetni? 

A jármű, illetve kerekesszék az utalvány kiállítását követően vásárolható meg, a személygépkocsi pedig ezt követően alakítható át. Az utalvány kiállítása előtti megvásárlás vagy átalakítás esetén a közlekedési kedvezmény nem folyósítható.

 

Meddig használható fel az utalvány?

Az utalvány a kiállításától számított hat hónapig használható fel. A hivatal a lejárt és a fel nem használt utalvány esetében új jogosultat jelöl ki.

 

Hol használható fel az utalvány?

Az utalvány a belföldi kereskedelmi forgalomban járművek, illetve gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező kereskedőnél, illetve belföldi, adószámmal rendelkező, személygépkocsi szervizelését és karbantartását végző szolgáltatónál használható fel. A kereskedő az utalvány értékét a vételárba, illetve az átalakítás költségébe beszámítja.

 

Új vagy használt gépkocsi vásárlása esetén jegyeznek-e be elidegenítési tilalmat?

Igen. A szerzési támogatással érintett személygépkocsi a kölcsönszerződés megkötésének napjától számított három éven belül nem idegeníthető el.

A személygépkocsi forgalomba helyezésére, illetve tulajdonjogának átírására a szerzési támogatás jogosultjának lakóhelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál indított eljárásban meghatalmazottként a finanszírozó szervezet jár el, és egyidejűleg kezdeményezi az elidegenítési tilalomnak a járműnyilvántartásba az állam javára történő bejegyzését. Az elidegenítési tilalom bejegyzéséről szóló határozatát a közlekedési igazgatási hatóság közli a szociális és gyámhivatallal, a finanszírozó szervezettel és a szerzési támogatás jogosultjával.

Ha a szerzési támogatás jogosultja nem adott a fenti eljárás lefolytatásához szükséges meghatalmazást, a finanszírozó szervezet erről a tényről értesíti a hivatalt. Ebben az esetben a szerzési támogatás jogosultjának a szerzési támogatást vissza kell fizetnie. A visszafizetést a hivatal határozattal rendeli el.

 

Az elidegenítési tilalom fennállása alatt van-e lehetőség a gépkocsi elidegenítésére?

A szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse a hivatal előzetes hozzájárulásával az elidegenítési tilalom fennállásának ideje alatt a személygépkocsit csak akkor idegenítheti el, ha a szerzési támogatásnak a határozathozatal napjától számított időarányos részét a miniszternek visszafizeti. A hivatal az előzetes hozzájárulást megadó határozatában rendelkezik a támogatás időarányos részének tizenöt napon belüli visszafizetéséről, az elidegenítési tilalom járműnyilvántartásból való törléséről és a törzskönyvnek a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse részére történő kiadásáról.

 

Mely esetekben rendeli el a hivatal az elidegenítési tilalom törlését?

-    ha a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták vagy a személygépkocsit eltulajdonították, a hivatal az elidegenítési tilalom törlését a szerzési támogatás jogosultjának, illetve örökösének kérelmére rendeli el. A kérelemhez mellékelni kell a törlésre okot adó körülmények igazolására szolgáló okiratok másolatát; ennek hiányában - a forgalmi korlátozásra vonatkozó okirat esetében - a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul a közlekedési igazgatási hatósághoz. A hivatal a határozatot közli a közlekedési igazgatási hatósággal és a finanszírozó szervezettel, valamint kezdeményezi az elidegenítési tilalom törlését.

-    a hivatal az elidegenítési tilalom törlését abban az esetben is elrendeli, ha a személygépkocsinak a műszaki állapota miatt a közúti forgalomból történő végleges kivonására még nem került sor, de a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse igazolja, hogy rendelkezik regisztrált bontó-hulladékkezelő által kiállított bontási átvételi igazolással, valamint azt, hogy a személygépkocsi közúti forgalomból történő végleges kivonására irányuló kérelmét a közlekedési igazgatási hatósághoz benyújtotta.

 

Mi történik abban az esetben, ha a kedvezményt jogalap nélkül és rosszhiszeműen veszik igénybe?

A közlekedési kedvezmény jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevétele esetén a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő köteles azt kamattal megemelt összegben visszafizetni

 

Lehet-e támogatás visszafizetésére fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kérni?

Ha a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozójának aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a hivatal a kérelemben megjelölt időtartamú, de legfeljebb tizenkét hónapos fizetési halasztást, vagy harminchat hónapon keresztüli részletfizetést engedélyezhet.

A jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő, illetve rá tekintettel más személy hét évig nem részesíthető közlekedési kedvezményben.

 

 

Parkolási Igazolvány

Ki jogosult parkolási igazolványra? 

-     a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott,

• fogyatékossági támogatásban részesülő látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,
• vakok személyi járadékában részesül, és 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítették, vagy
• aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K betűjel, 1 számjel), mozgásszervi fogyatékosnak („L” betűjel), értelmi fogyatékosnak („M” betűjel) vagy autistának (N betűjel, 1 számjel) minősül és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolja.

 

Hol kell igényelni a parkolási igazolványt?

Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, kormányablaknál lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a betegséget, fogyatékosságot igazoló szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást. Ha az ügyfél nem személyesen nyújtja be kérelmét, egy darab igazolványképet is mellékelnie kell a kérelméhez.  Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.

A személyesen eljáró ügyfél a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. Az ügyfélnek a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. Az ügyfél írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a hivatal „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.

 

A kérelemhez milyen szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást kell benyújtani?

-    a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személynek:

A rehabilitációs szakértői szervként eljáró szerv szakvéleményét a közlekedőképesség akadályozottságáról. Ha a szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.

• a fogyatékossági támogatásban részesülő látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista személynek:

A fogyatékossági támogatási szervnek szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét a súlyos fogyatékosság minősítéséről.

• a vakok személyi járadékában részesülő, 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősített személynek:

A területi vezető szemész által a vakok személyi járadékának kérelmezésekor kiállított nyilvántartási lapot.

• a magasabb összegű családi pótlékban részesülő esetén?

A szakorvosi igazolást arról, hogy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K betűjel, 1 számjel), mozgásszervi fogyatékosnak („L” betűjel), értelmi fogyatékosnak („M” betűjel) vagy autistának (N betűjel, 1 számjel) minősül.

 

Meddig érvényes az igazolvány?

Az igazolvány a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos. Ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány hatályossági ideje megegyezik a szakvélemény érvényességi idejével.

A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatályossága újabb 3 éves időtartamra, illetve a szakvélemény hatályának megfelelő időtartamra meghosszabbítható.

Az ügyfél részére 5 éves időtartamra állítják ki az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás alapján a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. A közlekedési igazgatási hatóság ismételt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatása nélkül, cserével további 5 éves időtartamra állítja ki az igazolványt, ha a mozgásában korlátozott személy állapota végleges, kivéve, ha az ügyfél a 2012. december 31-ét követően fel nem használható orvosi szakvéleménnyel (házi orvos igazolása a súlyos mozgáskorlátozottság tényéről) rendelkezik. Ebben az esetben szükséges az új szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás beszerzése.

 

Fontos tudni

Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.

Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.

Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki.

Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, hatályát, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő jogosult ellenőrizni.

Ha az igazolvány kiadásáig a kérelemben feltüntetett adatokban változás következik be, az ügyfél köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni és a kérelmet annak megfelelően módosítani.

A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a hivatalnál. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérelmezni kell.

 

Mely esetben érvénytelen az igazolvány?

-    a jogosult meghalt;

-    időbeli hatálya lejárt;

-    a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan;

-    meghamisították;

-    a hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte;

-    a hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte.

 

 

Akadálymentesítési támogatás

Mennyi az akadálymentesítési támogatás összege?

Az akadálymentesítési támogatás

- akadálymentes új lakás építéséhez, lakás vásárlásához legfeljebb háromszázezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,

-    meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb háromszázezer forint, ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy, ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.

 

Mely esetben lehet az akadálymentesítési támogatást igényelni?

A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs igényelheti, ha

-  a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért

-  ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

 

Hol kell igényelni az akadálymentesítési támogatást?

Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. Ugyanazon személyre tekintettel akadálymentesítési támogatás ismételten a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe.

 

 

 

Milyen iratokkal lehet igazolni a súlyos mozgáskorlátozottság tényét?

A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni, a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:

-    a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,

-    a szakértői szerv által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott hatályos szakvélemény,- gyermekek esetén a magasabb összegű családi pótlékra jogosító szakorvosi igazolás a mozgásszervi fogyatékosságról.

Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság előzetes vizsgálatát - a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási  hivatalánál lehet kezdeményezni. A járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi az első fokú rehabilitációs szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében.

 

A fenti igazolásokon kívül milyen iratot kell a kérelemhez mellékelni?

A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell.

 

Milyen építési munkák minősülnek akadálymentesítési munkának?

-  lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,

-  elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,

-  kaputelefon beszerelése,

-  korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,

-  ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,

-  beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,

-  különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,

-  higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,

-  felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,

-  elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,

-  lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

 

Ki bírálja el az akadálymentesítési támogatásra való jogosultságot?

Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi.

A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti. A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje.

 

 

 

Felhasznált joganyag

 

Fogyatékossági támogatás                                           1998. évi XXVI. Tv.

                                                                 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet  

 

Rokkantsági járadék                                     83/1987.(XII.27. ) MT rendelet

Közgyógyellátás                                                                  1993. évi III tv.

Parkolási Igazolvány                            218/2003.(XII.11.) Kormányrendelet

Normatív tankönyvtámogatás                                  2001. évi XXXVII. Tv.

Szociális Alap és Szakszolgáltatás                                         1993. évi III. tv.

Személyi jövedelemadó kedvezmény 1995. évi CXVII. Tv, valamint a 335/2009.(XII.29.) Kormányrendelet

Utazási kedvezmények                            85/2007.(IV.25.) Kormányrendelet

Súlyosan mozgáskorlátozott személyek

közlekedési kedvezményei                   102/ 2011.(VI.29. ) Kormányrendelet

Akadálymentesítési támogatás                    12/2001.(I.31.) Kormányrendelet

Gépjárműadó kedvezmény                                       1991. évi LXXXII. Tv.

Magasabb összegű családi pótlék                              1998. évi LXXXIV. tv.

                                                                  5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet

Ápolási díj                                                                          1993. évi III tv.

                                                                                                              

           

 

Mellékletek

Érdekvédelmi szervezetek

           

Autisták Országos Szövetsége

1053 Budapest Fejér György u. 10.

Tel:  06-1/354-1073

Fax: 06-1/302-0194

info@esoember.hu

www.aosz.hu

 

Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége

1085 Budapest, Üllői u. 14. I/6.

Levelezési cím: 1365 Budapest, Pf. 705

Telefon/fax: 1/411-1356, 1/411-1357

efoesz@efoesz.hu

www.efoesz.hu

 

ÉTA – Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége

1158 Budapest, Molnár Viktor u. 94 - 96.

Telefon/fax: 1/414-0500, 414-0501

etasz@mail.axelero.hu

www.eta-szov.hu

 

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

1032 Budapest, San Marco u. 76.

Tel.: 1/388-5529, 1/388-2387, 1/388-2388, 1/454-1174, 1/454-1136, 1/368-1758

Fax: 1/454-1144

meosz@meoszinfo.hu

www.meosz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

1068 Budapest, Benczúr u. 21.

1388 Budapest, Pf. 80

Tel.: 1/351-0434

Fax: 1/342-1989

titkarsag@sinosz.hu

www.sinosz.hu

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

1146 Budapest, Hermina út 47.

Tel.: 1/384-8440, 1/384-5028

mvgyosz@axelero.hu

www.mvgyosz.hu

 

Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége

3377. Szihalom. Kossuth út 67.

Tel.:06-30-9584-405

halmozottan.shp.hu

 

Országos Jelnyelvi Tolmácshálózat

Országosan

Korner Budapesti Jeltolmács Szolgálat

cím: 1067 Budapest, Eötvös u. 26/b.

fax::301-0607

mobil/sms: 30/555-7999 telefon: 301-0607

e-mail: info@korner.hu; korner.budapest@jtsz.hu

 

Budapest

Hallássérültek Identitásáért Közhasznú Egyesület

cím: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 21.

fax: 491-0280

mobil/sms: 30/509-8099 telefon: 491-0280

e-mail: híd.budapest@jtsz.hu

 

Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány

cím: 1146 Budapest, Thököly út 58-60.

fax: 785-6853

mobil/sms: 70/324-5986 telefon: 784-4503

e-mail: jeltolmacsok@jeltolmacsok.hu

 

Vidék

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Baranya Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 7621 Pécs, Jókai u. 9.

fax: 72/510-866

mobil/sms: 30/377-5757 telefon: 72/225-156

e-mail: baranya@jtsz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 6000 Kecskemét, Táncsics M. u. 19.

fax: 76/417-865

mobil/sms: 70/930-7249 telefon: 76/417-865

e-mail: bacs@jtsz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Békés Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 5600 Békéscsaba, Trefort u. 19-23.

fax: 66/325-932

mobil/sms: 70/708-7010 telefon: 66/467-461

e-mail: bekes.tolmacs@sinosz.hu; bekes@jtsz.hu

 

Borsodi Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület

cím: Miskolc, Corvin u. 3. fsz/4

fax: 46/503-937

mobil/sms: 30/630-2774 telefon: 46/503-936

e-mail: baz@jtsz.hu; bjemiskolc@gmail.com

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Csongrád Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 6722 Szeged, Attila u. 3.

fax: 62/632-887

mobil/sms: 70/514-6830 telefon: 62/632-886

e-mail: csongrad@jtsz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Fejér Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 8000 Székesfehérvár, Vasvári Pál u. 5.

fax: 22/315-562

mobil/sms: 70/708-7004 telefon: 22/315-562

e-mail: fejer@jtsz.hu

 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 9021 Győr, Amadé L.u. 1.

fax: 96/523-342

mobil/sms: 30/560-1741 telefon: 96/523-342

e-mail: jtszgyor@t-online.hu; gyor@jtsz.hu

Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület

cím: 4024 Debrecen, Varga u.8.

fax: 52/785-910

mobil/sms: 70/317-3409 telefon: 52/785-910

e-mail: hajdu@jtsz.hu

 

GRÁTISZ Kommunikációs és Jelnyelvi Tolmács Központ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete

cím: 3300 Eger, Telekessy u. 8.

fax: 36/516-553

mobil/sms: 20/232-0711 telefon: 35/516-552

e-mail: heves@jtsz.hu; egerjel@gmail.com

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.

fax: 56/788-206

mobil/sms: 70/3173394 telefon: 56/788-208

e-mail: jasz@jtsz.hu

 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komárom-Esztergom Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 2800 Tatabánya, Bem József u. 6.

fax: 34/302-787

mobil/sms: 30/414-4129 telefon: 34/302-787

e-mail: komarom@jtsz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Nógrád Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálatcím: 3100 Salgótarján, Bartók B. út 10.

fax: 32/420-855

mobil/sms: 70/708-7012 telefon: 32/432-407

e-mail: nograd@jtsz.hu

 

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Pest Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 2600 Vác, Széchenyi u. 19.

fax: 27/412-316

mobil/sms: 70/953 telefon: 27/412-316

e-mail: sinosz.pest@jtsz.hu

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Somogy Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 7400 Kaposvár, Irányi D. u. 12.

fax: 82/320-506

mobil/sms: 30/236-3734 telefon: 82/320-506

e-mail: kaposvar.tolmacs@sinosz.hu; somogy@jtsz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 43.

fax: 42/500-449

mobil/sms: 70/317-3397 telefon: 42/401-621

e-mail: szabolcs@jtsz.hu

 

Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók Egyesülete

cím: 7100 Szekszárd, Táncsics M. u. 1/b

fax: 74/412-380

mobil/sms: 70/604-7244 telefon: 74/510-832

e-mail: tolna@jtsz.hu

 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Vas Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 9700 Szombathely, Margaréta u. 1.

fax: 94/310-417

mobil/sms: 30/633-5413 telefon: 94/310-417

e-mail: vas@jtsz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 8200 Veszprém, Budapestu. 16.

fax: 88/328-856

mobil/sms: 70/514-6870 telefon: 88/328-856

e-mail: veszprem@jtsz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Zala Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 23.

fax: 92/401-475

mobil/sms: 70/708-7006 telefon: 92/401-475

e-mail: zala.tolmacs@sinosz.hu; zala@jtsz.hu

 

A jelnyelvi tolmácsszolgálatok aktuális, folyamatosan frissített listája az alábbi címen megtalálható:

http://fszk.hu/szervezeti-egysegek/magyar-jelnyelvi-programiroda/szolgaltatasok/

 

Engedélyezett támogató szolgálatok

Ir. szám	Település	Utca, házszám	Megnevezés
2730	Albertirsa	Dózsa Gy. U. 26.	Albertirsai Speciális Foglalkoztató Otthon és Intézményi Tám. Szolgálat
6783	Ásotthalom	Felszabadulás u. 2-6.	Gondozási Központ
6500	Baja	Pokorny u 1-3	Bajai Egyesített Szociális Intézmény
6500	Baja	Pokorny u. 1-3	Egyesített Szociális Intézmény
8184	Balatonfűzfő	Szállás u.6.	Move Támogató Szolgálat
5600	Békéscsaba	Bartók B. út 12.	Egyesített Szociális Intézmény Központ, ’D’ Idősek Otthona
5600	Békéscsaba	Orosházi út 71.	Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Támogató Szolgálat
5600	Békéscsaba	Orosházi út 71.	Mozgáskorlátozottak B. M. Egyesülete Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat
5600	Békéscsaba	Jókai u. 15.	Mozgáskorlátozottak B. M. Egyesülete Napraforgó Támogató Sz.
1012	Budapest 01. ker.	Attila út. 89.	Budavári Önk. Családsegitő és Gyermekjóléti Szolgálat
1028	Budapest 02. ker.	Pinceszer u. 20/a.	Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítv. Támogató Szolg.
1028	Budapest 02. ker.	Len u. 15/a.	Egalitás Mozgássérültek Létbiztonságát Elősegítő Alapítv. Támogató Szolg.
1032	Budapest 03. ker.	Gyenes u. 12.	III.sz. Gondozási Központ, Támogató Szolgálat
1044	Budapest 4.ker.	Hajnal u.5.	Támogató Szolgálat
1061	Budapest 6. ker.	Király u. 38.	Terézvárosi Gondozó Szolgálat
1068	Budapest 06.ker.	Király u. 82. félemelet 6.	Támasz a Csupaszívek Társasága Terézvárosi Támogató Szolgálat
1076	Budapest 07. ker.	Hernád u. 27.	Értelmi Fogyatékosok Fővárosi Érdekvédelmi Egyesülete
1072	Budapest 7.ker.	Klauzál tér 5.	Küldetés Egyesület
1115	Budapest 11. ker.	Bartók Béla út 96.	Magyar Karitász Rév Szenvedélybeteg Segítő Szolgálat
1122	Budapest 12. ker.	Kékgolyó u. 19.	Magyarországi Krízisintervenciós Kp. Egy. Támogató Szolgálat
1135	Budapest 13. ker.	Róbert Károly krt. 102.	Támogató Szolgálat
1212	Budapest 21. ker.	Völgy u. 82.	Csepeli Gondozási Központ, Fogyatékosokat Támogató Szolgálat
	Debrecen	Thomas Mann u.3/a fsz.2.	Kezünket Nyújtjuk Támogató Szolgálat
4025	Debrecen	Hatvan u.1/c	Tiszántúli Református Egyházkerület Támogató Szolgálat
4033	Debrecen	Mátyás k. u.10/a.	Liget Lakóotthon
4130	Derecske	Köztársaság út 103.	Derecskei Mentálhigiénés és Ápolási Központ Kht
3300	Eger	Rozália u. 21.	Autista Alapítvány
2030	Érd	Emma u. 8.	Szociális Gondozó Központ Támogató Szolgálat
4900	Fehérgyarmat	Tömöttvár u.29-31.	Városi Szociális Központ
9024	Győr	Kálvária u. 2.	Fogyatékosok Napközi Otthona és Támogató Szolgálat
5700	Gyula	Lahner Gy. u. 9.2/11.	Támogató Szolgálat
5300	Karcag	Dózsa György u.9.	Move Reménység Támogató Szolgálat
6000	Kecskemét	Margaréta u 2	KMJV Önk. EÜ. és Szoc.Intézmények Igazgatósága Támogató Szolgálat
6200	Kiskőrös	Kossuth l. u 27	Egyesített Szociális Intézmények Humán Támogató Szolgálat
6400	Kiskunhalas	Nefelejcs u.9.,	Nefelejcs Szakosított Otthon Fogyatékosok Napközi Otthona
5310	Kisújszállás	Deák F. u.10.	Move Segítség Támogató Szolgálat
4600	Kisvárda	Tompos uti ltp. 1.	Városi Bölcsőde és Rehabilitációs Napköziotthon
9900	Körmend	Thököly u. 46.	Szociális Szolgáltató és Információs Központ Támogató Szolgálat
9900	Körmend	Kossuth u.26.	Egészségügyi és Szoc.Intézmény
8868	Letenye	Petőfi u.40.	Magyar Kolping Szövetség Támogató Szolgálat
5400	Mezőtúr	Szolnoki út 37	Támogató Szolgálat
3526	Miskolc	Szentpéteri kapu 80.	Szimbiózis Alapítvány- Támogató Szolgálat
3526	Miskolc	Kassai u. 19.	Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete- Támogató Szolgálat
2200	Monor	Kossuth L. u. 88.	Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Támogató Szolg.
4400	Nyíregyháza	Vécsey köz 4.	ÉFOÉSZ SZ-SZ-B Megyei Egyesület Támogató Szolgálat
4400	Nyíregyháza	Ungvár sétány 35/a	Nyírségi Támogató Szolgálat
7030	Paks	Kishegyi u 46-48.	Támogató Szolgálat
8500	Pápa	Jókai u.34.	MOVE Kézenfogva Támogató Szolgálat
7632	Pécs	Krisztina tér 9.	Integrált Nappali Szociális Intézmény
7633	Pécs	Endresz Gy. u. 21-23.	Értelmi Fogy. Egyesített Szoc. Intézete
7629	Pécs	Apafi u. 101.	Máltai Sz.Sz. Pécsi Területi Szerv
7627	Pécs	Gesztenyés u. 2.	Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapitvány Mozgássérültek Napközi Otthona
3630	Putnok	Szkala Bertalan 20.	Városi Egészségügyi és Szociális Központ Szociális Gondozási Központja
5085	Rákóczifalva	Kossuth L. u.13.	Egyesitett Szociális Intézmény
9400	Sopron	Kossuth u. 10	Családsegítő Intézet
8330	Sümeg	Kossuth u.31.	Szociális Gondozási Központ
6725	Szeged	Veresács u. 17/b.	Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete (Támogató Szolgálat)
5000	Szolnok	Baross gábor út 56.	Impulzus Egyesület
5000	Szolnok	Csokonai út 34.	Esély a Hátrányos Helyzetű Embereknek Alapitvány
5000	Szolnok	Somogyi Béla út 4/a	Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete
9700	Szombathely	Bem j.u.9/b.	Regionális Szoc. Forrásközpont 'Esély' Fogyatékosokat Támogató Szolgálat
2890	Tata	Almási u. 43.	Szociális Alapellátó Intézmény Támogató Szolgálat
5233	Tiszagyenda	Gorkij út 20/a	Egyesitett Szociális Intézmény Gondozási Központ
5322	Tiszaszentimre	Kossuth út 2.	Szociális és Gazdasági Intézmények Igazgatósága
4244	Újfehértó	Petőfi u. 37.	ÉFOÉSZ SZ.-SZ.-B.M.-i Egyesülete
4065	Újszentmargita	Bödönhát 30.	Támasz-Gondviselés Egyesület, Támogató Szolgálat
2225	Üllő	Pesti út 124.	Üllői Mozgáskorlátozottak Egyesülete Támogató Szolgálat
2225	Üllő	Pesti út 124.	Civil Szolgáltató Kht
2600	Vác	Rákóczi út 36.	Támogató Szolgálat
8445	Városlőd	Kossuth u.68.	MOVE Esély Támogató Szolgálat
2112	Veresegyház	Kálvin u. 6.	ÉFOÉSZ Veresegyházi Támogató Szolgálat
8200	Veszprém	Budapest u.16.	MOVE Egymásért Támogató Szolgálat
8420	Zirc	Bajcsy-Zs. u. 9.	Családsegítő-Gondozó és Gyermekjóléti Szolgálat