Tegnapi napon szép számban vettünk részt az Operettszínház János vitéz című előadásán. Egy kis emlékeztető a csodálatos darabról.
A János Vitéz a magyar népi költészet egyik vezéralakja, Petőfi Sándor alig pár nap alatt vetette papírra 1844 novemberében. Az elbeszélő költemény eredeti címe a Kukoricza Jancsi volt, de 1845-ben, a Pesti Divatlapban már János Vitézként jelent meg.. A 1480 sorból és 27 énekből álló mű 1845. március 6-án került a nagyérdemű elé.
A könyv szerzői díjaként kapott 100 forintot Petőfi Sándor egy az egyben hazaküldte szülei megsegítésére.
A könyv szerzői díjaként kapott 100 forintot Petőfi Sándor egy az egyben hazaküldte szülei megsegítésére.
A János vitéz Kacsóh Pongrác daljátéka három felvonásban. Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával.
Kacsóh Pongrác magyar zeneszerző, zenepedagógus volt. Szerb Antal így írt az alkotásról: „A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz, de a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül.”
A bemutatót 1904. november 18-án tartották.
Legszebb dalai: Én a pásztorok királya, Kék tó tiszta tó, Van egy szegény kis árvalány, Én vagyok a bojtárgyerek, és amelyet szinte mindenki ismer Bagó dala Egy rózsaszál szebben beszél
A faluba érkezett huszárok parancsot kapnak az indulásra. A lányok búcsúzkodnak az éppen hadba induló legényektől. Behozzák a háromszínű lobogót, hogy a falu legszebb leánya felpántlikázhassa azt. A piros szalagot Iluska köti fel a zászlóra. Megjelenik a színen Bagó, aki reménytelenül szerelmes Iluskába. Bagó bánatában túl sokat ivott, ezért a strázsamester elkergeti. A huszárok elbúcsúznak és útnak indulnak.
Közben megérkezik Kukorica Jancsi, a juhászbojtár. Furulyáján játszva kicsalogatja szép Iluskáját a ház elé. A kis árva lánynak egyetlen öröme és boldogsága a derék Kukorica Jancsi, akibe szerelmes. Az idillnek azonban hamar vége lesz, hisz Iluska gonosz mostohája ki nem állhatja Jancsit. A mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy a nyájat hajtsa a tilosba, majd lármázza fel az egész falut. A gazdák Jancsinak rontanak, neki pedig el kell menekülnie. Búcsút vesz szerelmetes Iluskájától, elmegy világot látni, beáll a huszárok közé. Iluskának megígéri, hogy bármi történjék, soha nem felejti el.
Bartolo, a francia király tudósa távcsővel figyeli a török elleni csatát, és megállapítja, hogy a franciák vereségét nem lehet elkerülni. Veszendőben a korona és az ország. Ekkor megérkeznek a huszárok, élükön Kukorica Jancsival, aki sok hőstettéért már elnyerte a János vitéz nevet. Jancsi a szépséges francia királylány kérésére, kijelenti, hogy leszámol a törökkel, megmenti az országot és a koronát. Ahuszárok diadallal térnek vissza. A király hálája jeléül felajánlja Jancsinak a fele királyságot és szépséges leánya kezét is. János vitéz – sokakat meglepve ezzel – nem fogadja el a királylány kezét, mivel Iluskájára gondol, szülőfalujában hagyott szerelmére. Eközben furulyaszó hallatszik, és színre lép Bagó. Szomorú és dermesztő hírt hoz Jancsi falujából. Iluska nincs többé, halálra kínozta gonosz mostohája. Emlékül egy szál rózsát hozott Jancsinak Iluska sírjáról. Jancsi megtört szívvel, kezében a szál rózsával és a francia királytól kapott kinccsel, búcsút vesz az udvarától Vele tart Bagó is, hogy a halálban felkeressék Iluskát, közös szerelmüket.
Jancsi és Bagó vándorútjuk során elérkeznek az Élet tavához. Egy rút boszorkány, aki nem más, mint a gonosz mostoha, megpróbálja elcsalni őket a tó mellől, de Jancsi a tündérek énekéből rájön, hogy itt meglelheti elveszett szerelmét, Iluskát,. Az Iluska sírjáról elhozott rózsát bedobja az Élet tavába. A tóból virágok, rózsák nőnek ki, és szemük elé tűnik a tündérek országa, ahol a tündérkirálynő nem más, mint Iluska. A szerelmesek boldog öleléssel találnak egymásra. Iluska meggyőzi Jancsit, hogy maradjon Tündérországban, legyen a tündérek fejedelme. De figyelmezteti, hogy ha elfogadja az ajánlatot, soha többé nem hagyhatja el Tündérországot. Jancsi beleegyezik, hogy szerelmével marad, de mikor a haza induló Bagó az ismert szomorú dallamot játssza furulyáján, nem bírja ki, és utána rohan. Haza vágyik, szép Magyarországba. Futtában még visszakiált Iluskának, hogy ha szereti, ő is velük tart. A tündérek hiába is kérlelik, Iluska sem marad. Lefoszlik róla a tündérruha, és egyszerű parasztruhájában Jancsija után siet.
